Előttünk a karácsony és ezzel együtt elözönlöttek minket a online áruházak ajánlatai is. Az online vásárlások elterjedésével viszont egyre több trükköző és csaló jelent meg az interneten. Jellemzően valami nagyon jó ajánlattal próbálnak vásárlásra ösztönözni minket. Például egy lakberendezés ami valós értéke 2000 euro, de náluk most akciósan 400 dollárért is a tiéd lehet.
Természetesen ezzel elérték a céljukat, így a felületes vásárlót már meg is rövidítették egy szép összeggel vagy egyéb csalások áldozatai lehetnek. De mit tehetünk ez ellen? Milyen jelek utalnak egy weboldalon arra, hogy meg próbálnak téveszteni minket?
Nézzük:
A webshopok előszeretettel alkalmaznak olyan pszichológiai trükköket amivel befolyásolni lehet a felhasználókat a döntéshozatalban. Ezek egyike a korlátozás. Pl. „Már csak 3 db elérhető!”, „Rajtad kívül még 8 ember nézi épp ezt a terméket!” vagy „Még 23 Óra 59 percig elérhető az akció!” Okkal merül fel a kérdés vajon mennyire etikusak ezek a módszerek és vajon mennyire valósak az állítások? Valószínűleg 10 db termék vásárlása után is még pont 3 db lesz elérhető, amit épp ugyan az a 8 ember néz 3 nap múlva is az újraindult 23 óra 59 perces akció visszaszámlálójával. Az ilyen esetek mindenképp gyanúra adhatnak okot, hogy körültekintőbbek legyünk. A gazdasági versenyhivatal az ilyen jellegű visszaéléseket elég komolyan veszi. Ettől függetlenül ez önmagában még nem ok arra, hogy ne vásároljunk az adott oldalon, amennyiben megbizonyosodtunk róla hogy az ajánlat számunkra megfelelő.
Egy webhely biztonsági besorolása a címsorból határozható meg. Ha az URL a következővel kezdődik: http:// a https:// helyett, legyünk óvatosak, és ne adjunk meg személyes vagy hitelkártyaadatokat. Az 'S' betűa HTTP után a "Biztonságos", amely az adatvédelmi tanúsítványt jelöli. A böngészőtől függően ez eltérően jelenhet meg. Ha az URL előtt lakat ikont lát, az a biztonságot jelzi. Ha nem, kattintson a további részletekért.
Biztonságos webhely jelölése Safariban:
Biztonságos webhely jelölése Chrome-ban:
A csalók sokszor ingyenesen vagy olcsón megszerezhető domain címeket használnak. Egy „dfgrei.xyz” címen futó webáruház mindenképp gyanúra adhat okot. Keressünk olyan webáruházakat amik a saját országunk domainvégződését használják pl. .de Németország vagy .hu Magyarország. Emellett bevett szokás, főképp nemzetközi piacon is értékesítő webáruházaknál, hogy oldalaik nemzetközi domain címeken futnak pl. .com vagy .eu. – ez önmagában teljesen rendben van.
Egy webáruháznak kötelező feltüntetni az Impresszumot vagy ASZF-et, amit a weboldal láblécében találunk. Egyszerűen görgessünk az oldal legaljára és keressük meg ezt a menüpontot, majd győződjünk meg arról, hogy abban valós kapcsolati adatok szerepelnek. Cégnév, Elérhetőség, Adószám stb..
A valóban aktívan praktizáló webshopok marketing és pr tevékenységük részét képezi, hogy szakmai blogokat is futtatnak oldalaikon, hogy látogatóik komolyan vegyék őket. Egy fake webshop nem fog szakmai cikkek írására időt pazarolni, nagy valószínűséggel nincs is sok köze való életben a témához. Ellenőrizzük tehát a blog szekció meglétét, akár azt is, hogy mennyire figyelhető meg folytonosság a cikkek megjelenése között időrendben. Ha valaki a weboldal létrehozásakor feltöltött 5 általános témájú AI-val generált szöveget, nem minősíthetjük olyan hitelesnek mint egy webshopot ahol évek óta folyamatosan jelennek meg éppen aktuális témákkal bejegyzések.
Ugyan ez érvényes a közösségi média oldalakra. Egy aktív online medium közösséget épít, saját TikTok, Insta vagy Facebook csatornával rendelkezik, hiszen ott is kommunikál potenciális vásárlóinak, vendégeinek, felhasználóinak. Ezek ellenőrzésével gyorsan utánajárhatunk egy Webáruháznak.
Ha a felsorolt szempontok sem segítenek, biztos akad a környezetünkben egy barát vagy családtag akinek az online vásárlásokban több a tapasztalata. Ne habozzunk hát átküldeni neki a kívánt termék elérhetőségét és kikérni a véleményét vagy ha megoldható, vásárolja meg a mi nevünkben. Valószínűleg ez neki már sokkal gördülékenyebben megy.
